Most már kényelmesre vettük a figurát, nyugodtan felkeltünk, reggeliztünk, kimostuk a ruháinkat, aztán komótosan elindultunk Auckland felé. Csak 190 km-es út várt ránk, egy ideig az óceánparton mentünk, aztán a szárazföldön. GPS-ünk kedvességének hála, néhány kilométert erdőben, hegyes-völgyes terepen is sikerült megtennünk, ugyan ez a kitérő a mi szempontunkból teljesen felesleges, de legalább látványos volt. Az út során kinéztem a reptérhez közel egy családi motelt, amelyik ingyenes transzfert biztosít a reptérre (mint utóbb kiderült, minden motel biztosítja ezt a szolgáltatást ebben a kerületben :)), úgyhogy oda jelentkeztünk be. Volt kertje, medencéje, trambulinja is, így a fiúk is elégedettek voltak a választással.  Délután kipakoltuk és kitakarítottam a lakóautót, igyekeztünk a bőröndökbe úgy bepakolni, hogy HongKong-ban ne kelljen majd szétpakolnunk mindent, aztán estefelé busszal bementünk Auckland belvárosába.

Több okunk is volt arra, hogy busszal közlekedjünk. Egy ismerősöm tavaly volt Új-Zélandon, őt csak Aucklandban rabolták ki, méghozzá úgy, hogy a leparkolt lakóautójából kiszedtek mindent, amit csak találtak. Nehéz a központban a parkolás, a forgalom is itt a legsűrűbb és RBuhl is élvezni akarta végre a tájat, ezért a busz jó döntésnek bizonyult.

Felmentünk a Sky Tower-be, kisétáltunk a kikötőhöz, vásároltunk 1-2 ajándékot, majd késő révén taxival voltunk kénytelenek visszamenni a motelbe.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.