RBuhl-né:

Turangót reggel elhagytuk, visszamentünk a bevásárlóközpontba videókamera kazettát és a lakóautó wc-jébe fertőtlenítőszert venni, itt ért az egyik nagy meglepetés. Ugyan egyik árucikk sem volt, viszont az eladólány hosszas érdeklődésemre a homlokára csapott, és kijelentette, hogy a kazetta az a „kazíííít”. Bementem a következő boltba, nagy lelkesen kérdeztem, hogy van-e „kazííít”, mire az eladó furán nézett és visszakérdezett, hogy „kazett”? A harmadik boltban „kazette” volt a kiejtése a kazettának, ez 100 méteres körben 3 különféle kiejtési mód…

Rangipo-t és Papakai-t elhagyva a 47-es úton felmentünk a Tongariro Nemzeti Parkba, ez 2 vulkánt jelöl és a körülöttük lévő vulkanikus területet. Leparkoltunk a Whakapapa sícentrumban (most csak a tetején láttunk hófoltokat), de mivel az egész terület felhőben volt, és esett az eső, ezért se az ülőlift nem járt, se nagyot túrázni nem lehetett. Rövid kirándulás után az esőben a lemenekülés mellett döntöttünk, autóval elmentünk Új-Zéland egyik legdrágább szállása, a The Chateau mellett, tettünk még egy 2 perces kirándulást egy vízeséshez, aztán elhagytuk a nemzeti park területét.

Napi úticélunk Wanganui. Annak már gyanúsnak kellett volna lennie, hogy az út mentén volt egy tábla, hogy a Wanganui út „open”, de gondoltuk, biztos csak valamilyen szakaszra érvényes a felirat. Nos, több, mint 100 km hosszú, végig kanyargós hegyi úton autóztunk, egyetlen kávézó, bár, étterem, benzinkút nem volt ezen a szakaszon. Este 7-kor hullafáradtan és éhesen szálltunk ki a kocsiból Wanganui-ban, csak egy McDöncit találtunk nyitva, az eddig a hamburgert utáló gyerekeim mindent befaltak, amit csak enni kaptak. Viszont a Wanganui Top10 Holiday Parkban volt eddig a legjobb szállásunk. A park a folyóparton helyezkedik el, 4 kilométerre az óceántól, vadkacsák szaladgáltak szabadon a lakóautók között, volt nagy medence, hatalmas játszótér és 2 méteres trambulin-sátor, madárház és nyusziketrec, és konyha, fürdő, mosoda. Jót fürödtünk, játszótereztek a srácok, aztán aludtunk, mint a bunda…

Egy kísérlet, a végére:

Ellenőriztem, merre folyik le a mosdóban a víz. Mivel itt is az angol csapokat használják, vagyis a bal oldalon a meleg víz, jobb oldalon hideg víz csap van, ezért a kísérlet objektivitása érdekében be kellett dugnom a mosdót és megvárni, amíg a víz forgása teljesen megáll. Aztán kihúztam a dugót…és a víz az óramutató járásával megegyezően folyt le!!!

Nézze meg valaki légy szíves, otthon hogyan folyik le???

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.